- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Budavár 1686-os felszabadítását követő betelepülőket 1691-ben lepte meg a pestisjárvány. Ettől megrettenve a kamarai adminisztráció tanácsára még azévben a budai városi magisztrátus dekrétumot intézett a város lakosságához egy engesztelő emlékmű létrehozásáról. A pénz azonban nehezen gyűlt, és a megvalósítást csak az 1699-ben megismétlődő járvány gyorsította fel. Végül 1706-ban lett felavatva a Szentháromság-szoboremlék, azonban a 15 éves vajúdás ellenére csonkán, mellékszobrok nélkül. Készítői: Bernhardo Feretti kőfaragómester és Venerio Cefesola építőmester. 1707-09-ben még történt kiegészítése, mégis az 1709-es ismételt járványveszély egy nagyobb és díszesebb fogadalmi emlék építését hozta magával.
Ennek köszönhetően a korábbi szobrot 1712-ben Újlak (Neustift) elöljáróságának ajándékozták. Itt rövidesen felállították az akkor Felsővásár- , majd az emlékoszlopról elnevezett Szentháromság téren (1900. óta Zsigmond tér). Az 1700-as és 1800-as években nagyszámú javításon, restauráláson esett át. Az 1850-es években a tér és a belé torkoló utcák rendezése kisebb áthelyezést, ezzel új alapzatot tett szükségessé, így 1856-ban érte el ma is látható formáját. Ezt az évszámot mutatja a fülke felett a Szentháromsághoz könyörgő és a fülke alatt a Szeplőtelen Szűzhöz fohászkodó latin szöveg nagyobb betűiből kiolvasható „chronosticon” (ami a betűket külön-külön római számként összeadva adja ki az 1856-ot).
II. kerület Zsigmond tér
Magyarország
Friss hozzászólások
…